Az elmozdulás egy meglévő állapotból mindíg a kiegyenlítés, a harmónia felé irányul, hiszen a harmónia elérése, az egyensúly megteremtése a shiatsu lényege, a kezelés célja.

A shiatsu kezelésről A shiatsu japán gyógymasszázs, amelyben a XX. században a keleti technikák nyugati masszázs technikákkal is kiegészültek. Jelentése: hüvelykujjnyomás. Ebből következően, az ujjnyomás meghatározó, de a tenyérnyomás és a lazító-nyújtó technikák is lényeges szerepet kapnak. A nálunk meghonosodott ún. Zen-shiatsu a meridián vonalakat kezeli. A feszült, túl sok energiát felmutató test területeken csak óvatosan haladunk végig.

A shiatsu kezelő figyelme az energiahiányos, gyenge, erőtlen részekre irányul, a támogatást ezekre összpontosítja. Ahol az energia elakadt előmozdítjuk a továbbjutását. Ahol túl sok van belőle lazítással, nyújtással igyekszünk eloszlatni, ahol kevés erőt tapasztalunk ott hosszabban elidőzünk, segítjük az újbóli feltöltődést. Így érjük el, hogy az energiák kiegyenlítődjenek.

• A kezelés a földön (természetes alapanyagú matracon) fekve, kényelmes ruhában történik.
• A kezelés a teljes test felületre, mindkét oldalon kiterjed (törzs, végtagok, nyak, fej, arc).
• A kezelés időtartama általában 1 óra.
• Aki a kezelést kapja relaxál, kellemesen ellazul, így könnyen befogadja az impulzusokat.

A shiatsu kezelés közvetlen hatása rendszerint kellemes, könnyed érzés, a fáradtság, rossz hangulat megszűnése. A kezelést követően néhány napig ez még erőteljesen érezhető. Sok esetben a shiatsu hozzásegít ahhoz, hogy a szervezetben bizonyos változás elkezdődjék. Ez természetesen csak akkor történik meg, ha a shiatsuban résztvevő partner, akit kezelnek, ezt maga is kívánja, megnyitja az ehhez szükséges "kaput". A változás olykor markáns tüneteket mutat, pl. felléphet átmeneti fejfájás, amely legkésőbb 1-2 napon belül rendeződik.

A shiatsu (siacu) története

A shiatsu gyökerei az ókori Kínában lelhetőek fel. Egy 1973-ban a mawangdui sírban talált régészeti lelet szerint az i.e. II. században már ismertek voltan azok az ún. Taoyin, japánul: Do-in, gyakorlatok, amelyeket a shiatsu egyik alkotórészeként értelmezünk. Ezek a későbbiekben az ősi japán anma masszázsba is beépültek, így létrejött a mai shiatsu őse a X. században.

A Taoyin (jelentése kb.: testünk vezetése, irányítása nyújtásokon, feszítéseken keresztül) ma is használatos nem csak a shiatsu kezelésben, de önállóan öngyógyító tornagyakorlatokként is.
Az anma masszázs eredetileg gyúró, nyomó, vibrációs technikákat tartalmazott. A Taoyin és a shiatsu fejlődésére döntő hatást gyakorolt Bodhidharma, a legendás buddhista szerzetes munkássága. Bodhidharma a VI. században, Kínában megalapította a Chan (japánul: Zen) buddhizmust, a későbbiekben Shaolin Kolostorként híressé vált templomban. Kilenc éves visszavonultság után írta meg két könyvét, melyek egyrészt a szerzetesek meditációs gyakorlatait támogatták, másrészt az egészség megőrzéséhez különféle testgyakorlatokat tartalmaztak. Ezekből alakultak ki az ún. lágy, gyógyító Qi Gong ill. a kemény Qi gong gyakorlatok, amelyek ma is a harcművészetek alapjait képezik.

Az évszázadok folyamán állandóan változó anma masszázs virágkora a XVII-XIX. századra tehető, amikor a gyógyítóknak kötelező jelleggel kellett alkalmazni ezt a technikát, attól függetlenül, hogy a diagnózis alapján akupunktúrával, gyógyfüvekkel vagy moxázással egészítették ki a gyógykezelést.

A nyugati gondolkodásmód térhódítása következtében az anma masszázs fokozatosan visszaszorult. Lazító masszázsra degradálódott, majd a XX. századra teljesen visszaszorult. A XX. század közepén a hagyományos gyógyítást ismerő orvosok kiutat kerestek ebből a helyzetből. Az 50-es évek közepére új nevet kapott a tradicionális gyógyító eljárás, “shiatsu“-nak nevezték el és Japánban ismét elismerték szabályszerű gyógyító eljárásként.

Tokujiro Namikoshi nevéhez fűződik az első japán shiatsu intézet, majd Shiatsu Iskola megalapítása. Namikoshi arra törekedett, hogy a shiatsu technikát a korszerű nyugati orvoslás felismeréseivel ötvözze. Így a meridián pontokat reflexpontokként is leírta, melyek a központi illetve az autonóm idegrendszerrel állnak kapcsolatban. Ezek stimulálásával kívánta elérni a gyógyítást.

Namikoshi nyomán alakult ki az egyik shiatsu iskola, amely felfogásában inkább nyugati irányultságú. Japánban ez vált elterjedtté.

A másik shiatsu iskolát, az ún. Zen-shiatsut, Shizuto Masunaga, Namikoshi egykori tanítványa alapította.
Masunaga pszichológiai tanulmányokat végzett. Beépítette ugyan gyógymódjába a nyugati orvoslás fiziológiáját is, de a távol-keleti orvoslás hagyományait is megőrizte. Nézete szerint a teljes meridián vonalak kezelése azért elengedhetetlen, mert így tudjuk csak befolyásolni az ember testi-lelki-szellemi állapotát, és így válik teljessé a gyógyulás. Masunaga közvetlen munkatársától, Wataru Ohashitól ered maga a Zen-shiatsu elnevezés. Ohashi az új elnevezést azért alkotta meg, mert arra gondolt, hogy a keleties hangzású Zen szó vonzóbbá teheti a Nyugat számára ezt a régi-új gyógyító eljárást.

Ohashinak köszönhetjük, hogy a shiatsu Európában elterjedt.

A 60-as években az ő munkássága, előadásai nyomán alakultak meg sorra az európai iskolák.
Amerikában és Európában ma is a Zen shiatsu használatos, amelyben a shiatsu kezelő és kezelt nyílt, egyenrangú partnerek. Ebben a kölcsönösséget feltételező kapcsolatban a terapeuta megpróbálja érzékelni az őt felkereső ember energiáit, és támogatást nyújtani abban, hogy az öngyógyító folyamatok elinduljanak.

Rólam

Sziráki Éva vagyok.1963-ban születtem, Budapesten. Eredeti szakmám külkereskedelmi üzemgazdász. Férjemmel és kislányommal Budapesten, a XIII. kerületben élünk.

20 évig dolgoztam eredeti szakmámnak megfelelően külkereskedőként, irodavezetőként, de már a 80-as évek végén kezdtem a keleti kultúra iránt érdeklődni. Először a jógával majd a thai-chi-val ismerkedtem. 2001-óta foglalkozom shiatsuval.Ez volt számomra a "szerelem az első látásra". A shiatsu tanulást a budapesti Nemzetközi Shiatsu Iskolában kezdtem, majd 2006-ban itt szereztem shiatsu-gyógyász diplomát. Tanáraim: Madocsai Eszter, Christian Schnabl, Thomas Prett és Herbert Wiesenhofer.

Időközben 2006. októberében Wilfried Rappenecker - európai-hírű és általam igen tisztelt shiatsu gyógyász - továbbképzésén is szerencsém volt résztvenni. 2007-ben pedig a Shiatsu Iskola tanárképzésen szereztem jogosítványt a shiatsu alapjainak tanítására.