A prosztata a dülmirigy görög-latin neve, mégis közismertebb, mint a magyar elnevezése.
A prosztata élettani funkciója a férfi ivarsejtek táplálása, védelme, "útjának" biztosítása a magömléskor. Anatómiailag a húgyhólyaggal, a húgycsővel, a végbéllel van szomszédi viszonyban. Sajnos ez "rossz szomszédsággá" válik egy hólyaghurut, végbél-, vastagbélgyulladás, esetleg húgycsőgyulladás esetén, mert a prosztatára is ráterjed.
A prosztata felépítésénél fogva, lassabb keringése miatt jó búvóhelye tud lenni a mikrobáknak. Az ülő foglalkozás szintén hajlamosító tényező!
Az utóbbi évek statisztikái szerint a prostatitis az 50 éven aluli férfiak leggyakoribb urológiai betegsége lett, de az 50 év fölöttieknél is az előkelő harmadik helyet foglalja el.

Az infarktus rizikófaktor mérés a vércukorszint, koleszterinszint és trigliceridszint vizsgálatok alapján történik. A fejlett technológiai eljárásnak köszönhetően egyetlen vércsepp és pár perc elegendő a fentiek pontos megállapításához. Az eredményt a vizsgálat elvégzése után azonnal megkapja.
A mérés egy megbízható ún. fotometriás technológia segítségével történik. A panaszok, és a vizsgálatok eredményének összevetésével kiderül, hogy a továbbiakban milyen életmód változtatásra, kezelésekre van szüksége a komolyabb elváltozások megelőzéséhez, valamint fény derül arra is, van-e szüksége további vizsgálatokra.

A MÉRÉS
A méréshez egy vastag ceruzához hasonló ujjszúró-eszközt (ún. lándzsát) használnak, mert nagyon kis mennyiségű (2-3 ml) vér is elegendő a pontos méréshez.. A modern ujjbegyszúró-készülék használatával kíméletesen nyerhetnek vérmintát, mely csupán csak egy pillanatok alatt gyógyuló sebet hagy. A szúrással nyert egy csepp vért ezután egy tesztcsíkra kell helyezni, majd a mérőkészülék segítségével megkapja az eredményt.

VÉRCUKORSZINT MÉRÉS
Bizonyos sejtek, így a vörösvértestek és az idegsejtek csak a glükózt képesek tápanyagként hasznosítani, utóbbiaknak csak pár percnyi raktárkészlete van glükózból, tehát nagyon fontos, hogy mindig legyen a vérben megfelelő mennyiségű tápanyag a sejtek számára.

Ugyanakkor a túlzott vércukorszint is káros a sejtekre, ezért bonyolult szabályzásra van szükség, hogy a vér glükózszintje mindig az ideális tartományban maradjon. Az inzulin nyit ajtót a sejtekbe a glükóz számára, nélküle a sejtek képtelenek felvenni a működésükhöz létfontosságú tápanyagot.
A kóros anyagcsere miatt a vérben megemelkedik a káros anyagok (cukrok és zsírok) szintje, ezek egy része pedig az erek falában rakódik le. Az erek fala emiatt megvastagszik, áteresztőképessége csökken, így a szervekhez kevesebb vér jut. Az érszűkület kialakulásának esélye cukorbetegség estén 5-6-szorosa a normálisnak, és az érszűkület miatt fokozott a szívinfarktus és a szélütés kialakulásának veszélye is. Számos szerv, például a szív, az agy, a szemek, a vesék és az idegrendszer működése romlik. Károsodik a bőr védelmi rendszere, lassul a sebgyógyulás, és kevésbé hatékony a fertőzések leküzdése. Sokszor a szövődmény megjelenése alapján derül fény a cukorbetegségre.

KOLESZTERINSZINT MÉRÉS
A koleszterin bizonyos mértékben szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos vegyület: jelen van minden szövetben, szervben; sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterin felel az érfalak rugalmasságáért is. Tehát megfelelő, normális mennyiségű koleszterinre - amelyet szervezetünk állít elő (ez körülbelül 1000-1500mg/nap) – kifejezetten szükségünk van. Ez pedig semmiképpen nem tekinthető káros hatásúnak.
A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin – köszönhetően a telített zsírsavak jelenlétének - oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A magas koleszterinszint azzal okozhat egészségügyi problémát, hogy fokozatosan, évtizedek alatt eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek koleszterinből és zsírból épülnek fel.
Összegezve: a koleszterin szervezetünk számára szükséges vegyület, túlzott mennyiségben azonban káros élettani hatású. (2008-05-10 - Sajtóközlemény - Magyar Szív Egyesület)

TRIGLICERIDSZINT MÉRÉSE
A vérben keringő triglicerid részben a táplálék zsírjából, túlnyomórészt azonban a szervezetben lévő szénhidrátfeleslegből keletkezik. A triglicerid szint mérés során a vérben az egyik zsír-féleség mennyiségét határozzuk meg. A trigliceridek különböznek a koleszterintől. A triglicerid szint mérés azért fontos, hogy lássák, milyen jól dolgozza fel a szervezet a zsírokat. A koszorúér-betegség kockázata nő, ha a triglicerid szint magas. A triglicerid szintet sajnos a szénhidrátok, főleg a finomított cukrok tudják jelentősen megemelni, mérsékeljük a kenyér, tészta, rizs, burgonya fogyasztását.

TUDTA-E?
A koszorúér elmeszesedése, ill. az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.
A magyarok több mint 50 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Közel 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, egy millióan cukorbetegek, a lakosság fele túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest nálunk jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebben iktatják étrendjükbe a zöldség- és gyümölcsféléket, és nagyon nagy százalékuk mozgásszegény életet él.

Az érelmeszesedés pontos okát ma még nem tudjuk, de biztosan ismerjük azokat a veszélyeztető tényezőket, amelyek megléte többszörösére növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Ezeket a kockázatfokozó tényezőket rizikófaktoroknak nevezzük. A rizikófaktorok ellenőriztetése évente javasolt, hogy időben felismerje a bajt!
Magyarországon évente 25 ezren halnak meg szívinfarktusban és 18 ezren szélütésben (agyi infarktus, más néven stroke). Szívinfarktus kapcsán legveszélyeztetettebb korosztály a 35–60 év közöttieké, de a stroke betegek egynegyede is 60 évnél fiatalabb.